Sok nagy tekintélyű pénzügyi szakember tanácsolja, könyvek halmai bizonygatják, hogy tartsuk megtakarításaink, vagyonunk kb. 1/3-át aranyban. Ráadásul nekünk is ez a véleményünk.
Hogy miért? Erről bővebben is fogok írni, viszont most először nézzük meg, hogy mi is az az Arany. Miért képvisel egyáltalán értéket? Mi teszi nagyobb értékűvé mondjuk egy halom mészkőnél?
Kémia tankönyvekben az alábbi összefoglalót találjuk róla:
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, jellegzetesen sárga nemesfém, a periódusos rendszer 79. eleme. Vegyjele: Au. Latin neve: Aurum.
Ez még nem magyaráz meg sok mindent, „ássunk” mélyebbre:
A periódusos rendszer 79. eleme. Ez a tény a legmagasabb atomszámmal rendelkező természetben előforduló természetes elemek közé helyezi. Mint szinte minden természetesen előforduló elem az arany is a szupernóvákban keletkezik. Mikor haldokló csillag magja összeesik egy utolsó nagy robbanással szanaszét szórja a környezetében az összeesés során keletkezett elemeket. Az első fázisbanban a könnyebb pl: kálcium, kén, nátrium, argon mellett a vasban gazdag elemek, mint a vanádium, krómium, vas, kobalt és nikkel keletkeznek méghozzá jelentős mennyiségben. A vasnál nagyobb atomszámmal rendelkező elemek a folyamatnak a során nem keletkezhetnek (jelenlegi tudásunk szerint). Van viszont egy úgynevezett „r-folyamat” a szupernóvák életében, amikor a körülmények lehetővé teszik, hogy – a témánál maradva – az arany is létrejöhessen és szétszóródhasson az Univerzumban. A földön található összes arany ilyen módon jutott el hozzánk. Egy lényeges különbséget azonban meg kell említenem. Az r-folyamat során mennyiségileg kevesebb elem keletkezik. Jóval kevesebb.
Ez az egyik kulcsa annak, hogy megértsük miért is képvisel értéket. Mert ritka. Egyszerűen kevés létezik belőle. A keveset természetesen a többi elemhez képest értem….engem például nagyon jókedvűvé tenne a „kevésnek” akár az ezred része is.
Hol is tartottunk? Áh, igen. Szétszóródik az Univerzumban. Része lesz annak a csillagködnek, amiből későbbiekben további csillagok és bolygók formálódnak. Ezt tette a Föld is, létrejött a gravitáció hatására kb. 4.5 milliárd nap körüli teljes megtett fordulóval ezelőtt. A kezdetekben a Föld teljesen folyékony kőzetekből állt így az akkor a Földön lévő összes arany szépen lesüllyedt a Föld magjába. Köszönjük gravitáció.
Az általunk is hozzáférhető arany - földköpenyben és a földkéregben- legnagyobb része a Késői Nagy Bombázás idején került hozzánk aszteoridákon utazva kb. 4.1 -3.8 milliárd évvel ezelőtt.
Itt a Földön természetes fémként fordul elő, leggyakrabban arany és ezüst természetes ötvözeteként, aminek ezüst tartalma jellemzően 8-10%. (Ahol ez az érték meghaladja a 20%-ot, onnantól Elektrumként nevezzük. Színe az arany-ezüstön át egészen az ezüstig terjed függően az ezüst tartalomtól.) A természetes arany az egészen kicsitől mikroszkópikus nagyságig található meg a kőzetekben kvarc és különböző ásványok társaságában –kén alapú ásványokkal piritet alkothat, amit a bolondok aranyának is neveznek.- Persze nem hiába szólnak filmek az aranymosók kalandos életéről, hiszen megtalálható az arany pelyhekben, porként és rögökben is. Ezek az előfordulási fajták mind az erózió – szél, víz - által kerültek a felszínre porként és az ülepedés folyamata formálta őket olyanokká, mint ahogy éppen kinéznek. Van még egy előfordulási formája az aranynak, mégpedig az óceánokban. Nem a fenéken, hanem magában az óceánban, mondjuk nem valami sűrűn kb. 10-30g/km3. Ha azt nézzük, hogy hány km3 óceán is van a Földön, akkor rengeteg arany van még itt, csak még nem találtak rentábilis kitermelési formát hozzá. Hiszen 1,37 milliárd km3-nyi óceánnal rendelkezünk, azaz kb. 27.5 millió kg arany úszkál fel s alá.
Ha a rentábilis kitermelési formákról szó esett, akkor a következő bejegyzésemben ezekről fogok szót ejteni. Utána megnézzük, hogy hogyan alakult ki az arany, mint csereeszköz.
Addig is minden jót!
A cikket írta: Tömör Gergely
