FxPro Blog – Piaci Körkép

Hétfő – 2012.03.12.

Görög adósság: csere helyett, eltörlés?

Az alku tehát megköttetett, a biztosítási csereügyleteket (CDS) pedig várhatóan aktiválni fogják, és lám: Görögország adóssága egy csapásra 100 Mrd. euróval csökkent. Kérdés, hogy ez konkrétan mit jelent Görögország jövőjére nézve, illetve hogy ezzel túlvagyunk-e már a nehezén, ami az adósság-mizériát illeti.

A jó hír az, hogy ami az ún. kollektív fellépési záradékok aktiválását illeti, a megállapodás összhangban van a trojka (EU, IMF, EKB) által feltételezett 95 százalékos részvételi aránnyal. Így, amennyiben minden terv szerint halad (bár ez még egyáltalán nem garantált), úgy a görögök államadóssága 2020-ra 120,5 százalékra fog csökkenni. Persze ezzel még messze nincs minden megoldva. Tételezzük fel, hogy Görögországnak is meg kell felelnie az újonnan megkötött "fiskális paktum" előírásainak, mely azt jelentené, hogy idővel 60 százalék alá kellene leszorítaniuk az államadósságot. Az első években ez továbbra is komoly terheket róna az országra, kivéve, ha a megállapodás "rendkívüli események" pontja alapján mentességben részesülne. Ha a hiányt a 60 százalékot meghaladó rész egy-huszad részével tudnák csökkenteni, úgy az adósság 2028-ra még mindig a GDP 100 százalékára rúgna.

Azonban még így is további 18 évre lenne szükség ahhoz, hogy az ország teljesítse a 60 százalékos célértéket, már amennyiben sikerül folytatni az évenkénti 2 százalékos adósságcsökkentést. A gyakorlatban azonban ritkán halad az adósságdinamika ilyen lineáris pályán. Nehéz olyan országot találni mely sikeresen teljesített volna ilyen, vagy ehhez hasonló a célt, jelenleg ugyanis egy olyan generáció után vagyunk, mely gyakorlatilag minden egyes államban növelte az adósságot, még ha eltérő mértékben is.

A jelentések szerint, az adósságcsere értelmében kibocsátott új kötvények nagyon magas áron indítottak, a tízéves papírokat közel 22 százalékos hozammal jegyezték. Tekintve, hogy egy olyan nemzetgazdaságról van szó, mely továbbra is mély recesszióval küzd (a legújabb GDP adatok 7,5 százalékos zsugorodást mutatnak), és melyet versenyellenes árak jellemeznek, így nem egészen világos, hogy Görögország hogyan tud piaci finanszírozáshoz jutni, újabb átütemezés vagy mentőcsomag nélkül.

Az utóbbiakra azonban már alig van esély. Ez a dichotómia a magán- és az állami szektorok pénzügyi szabálykönyvei között egyre jobban fokozódik, és sokakban komoly aggodalmat kelt. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy egyáltalán hihetünk-e még az eurózóna szuverén adósságrendszerében, miután a nagyszabású teherviselés kikövetelése után, az állami szektor újabb adóssággal terhelte Görögországot. Amennyiben újabb mentésre kerülne sor, úgy biztosak lehetünk benne, hogy a görögök még legalább 10, de valószínűleg inkább 20 évig a közelébe sem mehetnek a kötvénypiacoknak. Alternatív megoldásként tulajdonképpen törölhetnék a teljes magánszektorbeli követelést, bár ez gyakorlatilag ugyanazt eredményezné.

Simon Smith, vezető közgazdász
s.smith@fxpro.com
+44 (0)20 7776 9725

James Marshall, PR és kommunikációs vezető
j.marshall@fxpro.com
+44 (0)20 7776 9721

Jogi nyilatkozat /// Kockázati figyelmeztetés