Mi tartja fent az eurót?

FxPro Blog – Piaci Körkép

Az elmúlt napokban újfent sötét felhők gyülekeztek a közös valuta felett.

A hétvégi görög választáson 17 százalékot elért szélsőbaloldali Syriza párt vezetője ultimátumot adott az ország két nagy pártjának, azt követelve, hogy állítsák le a Brüsszelnek beígért megszorítások végrehajtását. Ez a politikai csetepaté elég rossz időben érte az országot, a görögöknek ugyanis rövidesen arról kell dönteniük, hogy eleget tesznek-e egy 20 Mrd. JPY értékű kincstárjegy kamatfizetésének, és hogy visszafizetik-e az éppen esedékes 436 Mio. eurós változó kamatozású kincstárjegy tőkerészét. Így aztán egyáltalán nem meglepő, hogy újra felröppentek olyan spekulációk, miszerint Görögország még idén elhagyhatja az eurózónát.

Spanyolországban már nem kérdéses, hogy a gazdaság egy rendkívül mély recesszióba került, mely jelentősen megnehezítheti a bajba jutott bankszektor feltőkésítésére tett erőfeszítéseket. Miután az ingatlanárak gyakorlatilag szabadesésben vannak, így a 340 Mrd. eurós ingatlanfejlesztői kintlévőséget kezelő bankok többségének minden bizonnyal hatalmas tőkeinjekcióra lesz szüksége, melynek nagy részét a kormány lesz kénytelen állni, még ha ehhez nem is rendelkezik megfelelő tartalékkal.

Franciaországban, az új elnök, Francoise Hollande a fiskális paktum újratárgyalását forszírozza, kihasználva a fokozódó európai ellenállást Németország költségvetési szigort előíró javaslata ellen. Úgy tűnik, hogy Európa erős embere és egyben szigorú pénzügyőre (Németország) egyre jobban elszigetelődik stratégiájával.

Tekintettel ezekre a rendkívül negatív fejleményekre és az egész európrojekt fennmaradását övező kételyekre, érdemes feltenni a kérdést, hogy miért nincs sokkal alacsonyabb szinten a közös valuta. Bár az euró az éjszaka folyamán újra 1,30 alá merült, azonban ne felejtsük el, hogy január közepén még 1,27 körül mozgott. Sőt a valuta az év eleje óta az USA dollárt, a japán yent és az ausztrál dollárt is túlteljesítette, bár az újjáéledő font mögött mindeddig elmaradt. Ez nem igazán egy olyan valuta teljesítményére emlékeztet, melynek életben maradása miatt a befektetők és a kereskedők egyaránt aggódnak.

Egyáltalán nem könnyű választ adni arra, hogy az árfolyam miért nem reagál a folyamatosan romló fundamentális adatokra. Először is nem árt észben tartani, hogy az euró hosszú távú fennmaradásával kapcsolatos aggályok már az elmúlt két évben is megvoltak, így a befektetőknek és kereskedőknek elég idejük volt a megfelelő tőkeallokációra. Akár állami vagyonalapokról, akár vagyonkezelőkről, gazdag befektetőkről, vagy kereskedőkről van szó, valószínűleg mindannyian megtették már a szükséges elkerülő manővereket. A kereskedői short pozíciók pl. továbbra is igen magas szinten mozognak, bár az elmúlt hónapokban egyre többen kezdték fedezni (short covering) ezeket a pozíciókat.

Másodsorban, bár a folyamat igen hosszadalmas és fordulatokban gazdag volt, de Európának végül sikerült összehoznia egy többnyire elfogadható intézkedéscsomagot az államadósság- és bankválság megoldására. Az EKB rendkívül olcsó likviditással karolta fel a gyengélkedő európai bankokat, a kormányok aláírtak egy szigorú fiskális paktumot, felállították az EFSF és az ESM alapokat a bajba jutott államgazdaságok megsegítésére, és több országban is útjára indították a régóta esedékes költségvetési megszorításokat és strukturális reformokat.

Így a legutóbbi hírekre adott passzív valutareakció valószínűleg azt tükrözi, hogy Európa problémáit már kellően felismerték, illetve hogy azok orvoslása is megkezdődött már.

A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy az euró-árfolyam egyelőre nem hajlandó hosszútávon engedelmeskedni a negatív hírek utáni lefelé irányuló nyomásnak.

Michael Derks, vezető stratéga
m.derks@fxpro.com
+44 (0)20 7776 9726

James Marshall, PR és kommunikációs vezető
j.marshall@fxpro.com
+44 (0)20 7776 9721

Jogi nyilatkozat /// Kockázati figyelmeztetés